Extremisztánban találtuk magunkat egyik napról a másikra: a biztosnak hitt pontok szappanbuborékként pukkantak szét. Ráadásul nem is volt igazán idő arra, hogy sajnáljuk magunkat, még egy rendes pánikolásra sem futotta. Cselekedni kellett családon belül és az irodában egyaránt.
A családról most inkább nem írok – de egyébként rendben van mindenki, köszönjük.
Arról szeretnék mesélni, mit tettünk az Edimartnál azért, hogy óvatosan kijelenthessük, felkészültünk az elképzelhetetlenre.
Extremisztánról Mérő Lászlótól hallottam először, közel egy éve. Már akkor is erősen inspirált a téma. Nem véletlen tehát, hogy azonnal ő jutott eszembe, amikor a Covid-19-ről egyre többet lehetett hallani.
Folyamatosan ezek a mondattöredékek jöttek elő:
„A történelem hirtelen ugrásokkal halad, a jövőt akár megközelítőleg is lehetetlen előre jelezni, elképzelhetetlenség van, nem valószínűtlenség.” i
De akkor mégis hogyan alkalmazkodjunk az elképzelhetetlenhez?
Először tudomásul vettük, hogy senki, de senki nem képes nekünk megmondani biztosra, vajon a Covid-19 milyen mértékben és mennyi időre fogja ellehetetleníteni az életünket. Tehát egy a biztos: a komfortzónánkon kívül fogunk időzni, vélhetően jó sokáig. Ez megnyugtató, hiszen nem leszek csalódott, ha a napjaimat épp nem a komforzónámban zárnám. Van egy biztos pont. Félsiker.
Ilyen helyzetekben az is tud megnyugvást nyújtani, hogy nem vagyunk egyedül. Sokan ülünk most ugyanabban a csónakban, még ha két méter távolságot is kell tartanunk egymástól, és ez a tény vigasztaló. Jó látni, hogy a bajban támogatjuk egymást, ebből is tudjuk, hogy jó emberek vesznek minket körül, ebből meríthetünk erőt.
Az első hét legfontosabb kihívása azt volt, hogy megállapítsuk, vajon képesek vagyunk-e alkalmazkodni a változásokhoz?
Tudunk hatékonyan otthonról dolgozni? Tudunk közös célokat meghatározni? Hajlandóak vagyunk áldozatot hozni anélkül, hogy magunkra áldozatokként tekintsünk? Elfogadjuk, hogy a sémák, melyek mentén dolgoztunk, módosultak vagy épp alkalmazhatatlanok? Elfogadjuk, hogy a legfőbb cél a csapat megtartása még anyagi áldozatok mellett is és ezzel párhuzamosan a cég működtetése?
Fantasztikus támogatást kaptunk a csapattól. Páran egy nap alatt optimalizálták a home office rendszerünket, bevezették a Microsoft Teams használatát, átalakították a meetingrendszert az új kihívásoknak megfelelően. Az értékesítési csapat azonnal váltott, beszéltek a kiemelt ügyfelekkel, felmérték az ügyfélportfóliónkat érő kihívásokat. A pénzügy persze azonnal felpörgette a kintlévőség-kezelést. A PM csapat pedig teljes erőbedobással dolgozik, mert most még rengeteg projekt van, és ezt nagyon megbecsüljük. Jó érzés az ügyfeleinktől kapott visszajelzés, biztatás, támogatás. Innen már csak egy lépés a cash flow menedzsment újragondolása.
Próbáltuk a jelen helyzetet minél tudományosabb oldalról megközelíteni, faltuk az adatokat, elemzéseket, előrejelzéseket – persze hasznos volt, hiszen bővült az ismeretünk, de beláttuk, a józan ész és az agilitás a legszükségesebb eszközök számunkra.
Eljutottunk egy hét alatt arra a pontra, hogy nyugodtan ki tudjuk mondani: bár jelentős forgalomcsökkenéssel számolunk az elkövetkező hónapokra, de megvan a B, C és végszükség esetére a D terv is. A terveink egyszerűek, transzparensek így mindenki könnyen eligazodik benne.
Minden csapattaggal ismertettük a terveket, hiszen elengedhetetlenül fontos, ha majd lassul a forgalom, ne szorongjanak, ne kelljen találgatni, vajon mi lesz. Van így is épp elég bizonytalanság körülöttünk.
Mindannyian tudjuk, mi a dolgunk. Ez óriási szó. A menedzsment heti szinten elemzi a beérkező adatokat és információkat. Ennek alapján mondjuk ki hétről hétre, melyik működési terv szerint haladunk tovább a rákövetkező héten. Ez a modell fenntartható, biztos támpontot ad és lehetővé teszi, hogy azonnal, de aránytalan áldozatvállalás nélkül alkalmazkodjunk a körülményekhez.
Képesek vagyunk alkalmazkodni a változásokhoz, megoldásokat keresünk, az adott helyzetben is megtaláljuk az értéket és rendkívül figyelünk az emberi kapcsolatokra. Ez az Edimart krédója a Covid-19 idejére.
A blogbejegyzést inspirálta Mérő László: Felkészülés az elképzelhetetlenre c. előadása, amelyet volt szerencsém 2019 áprilisában meghallgatni a Kürt Akadémia szervezésében.
írta: Balázs Márta, EDIMART
i Megközelítő idézet Mérő László előadásából.
