Irodakutyák az EDIMART-nál
A kutya az ember legjobb barátja – ez a tény évezredek óta megállja a helyét, és ahogy az emberi civilizáció fejlődik, családi kedvenceinknek is adaptálódniuk kell az új életritmusunkhoz. Egyre több ember él és dolgozik nagyvárosokban, és napjaink népszerű trendje, hogy egyre több négylábú jár gazdájával a munkahelyre.
Ennek számos előnye van mind a gazdákra, mind a kutyákra nézve, de nagyban befolyásolja a munkakörnyezetet is, és kollégáinkra is hatást gyakorol. Számos helyen olvashatunk az irodai kutyák jótékony jelentlétéről, hogy a kis szőrös munkatársak jelentősen csökkentik a stresszt, jelenlétük vidámságot és felszabadultságot hoz a munkahelyekre. Azt hiszem, hogy ezt nem is próbáljuk vitatni, azonban fontosnak érezzük, hogy a felmerülő nehézségekről is beszéljünk.
Az egyik előfeltétele annak, hogy a kutyák jól be tudjanak illeszkedni az irodai környezetbe a megfelelő szocializáció és a jól neveltség. Fontos, hogy ne támadjanak idegenekre, ne védjék a területüket, hogy ne rágják szét a kollégák holmiját vagy az elektromos kábeleket.
Mindenki el tudja képzelni, hogy egy unatkozó kutyus milyen remek feladatokat talál ki magának, ha úgy érzi, elhanyagolták. Aztán ott van a kunyerálás kérdése, hiszen minden eb sorban áll a kajáért, ám nem mindenki szereti, ha ebéd közben valaki nyálát folyatva, sunyi módon lesi az asztal mellől. Alapvető, hogy a kedvenceknek szobatisztáknak kell lenniük, és tisztában kell lenniük azzal is, hogy nem zaklathatják az embereket, ha figyelemre vágynak.
Mivel a cégnél jelenleg három kutya váltja egymást, szükséges egyfajta rugalmasság a gazdák részéről, ugyanis a napi ebek számát kettőben maximalizálta a vezetőség.
Emellett arról is meg kellett győződni, hogy minden kolléga részéről elfogadható-e az, hogy nyolc extra láb tipeg-topog egész nap az irodában, hiszen lássuk be, nem mindenki szereti egyformán a kutyákat, és ez így rendben is van. Mutatja csapatunk összetartását, hogy még azok a munkatársak is rábólintottak a helyzetre, akik nem rajonganak a szőrös alkalmazottakért.
Az EDIMART irodájában sokáig Teddy volt az egyetlen szőrös munkatárs, és hát vele nem sok probléma akadt. Edit babakora óta nevelgeti, egy igazi spániel, puha szőrgombóc, aki nagyon nyugodt, magának való kutyus, így napjának legnagyobb részét a durmolás teszi ki, nem sok vizet zavar. Néha azért rá lehet venni egy kis labdázásra is, az uborkáért pedig bármire képes. Edittel gyakori vendég az Etyeki Menhelyen, ezért nagyon jól kijön a többi kutyussal. Alkalomadtán a kollégák is elviszik egy-egy kisebb sétára, ha gazdája éppen házon kívül tartózkodik.
Virsli érkezett második négylábúként a fedélzetre a vendormenedzser aszisztenseként, és mi tagadás, tacskóhoz méltó módon akadtak vele problémák az elején. Örökbe fogadott kutyus, és a mély hangú férfiakkal nem ápol jó kapcsolatot, kifejezetten utálja, ha hívás nélkül belemásznak a személyes terébe. Sajnos nem egyszer előfordult, hogy az irodába érkező férfi vendégeket megmorogta, terelgette, ezért hónapokon át tartó kutyaiskolázás folyamán meg kellett tanulnia, hogy a házőrzés jelen esetben nem az ő dolga. Mostanra nagyon sokat változott, kifejezetten kedves oldalát mutatja, bár még mindig előfordul, hogy bizonytalankodik férfiak társaságában, ám ez most már könnyen kezelhető. Mivel igen hízékony, ám annál kunyerálósabb fajta, szigorú intézkedéseket kellett bevezetni, hogy a kollégáknál rejtőző kutyakekszekből csak limitált mennyiséget kapjon.
Mogyi a junior nyelvi mérnökünk kedvence, igazi Jack Russel jellem, aki a „kicsi a bors, de erős” jelmondatnak élő imádnivaló rosszaság. Teljes biztonsággal mondhatom, hogy keményen labdafüggő, legyen szó kicsi, nagy, kerek, lyukas, sípoló, pattogó vagy jutalomfalattal megtölthető játékról, Mogyi a tüdő-összeesést kockáztatva, a végkimerülésig fut a labdák után. Érdekes volt megfigyelni, hogyan változik az erőviszony a két kisebb testű kutya között, apránként Mogyi vette át a beléptetési rendszer felügyeletét, és jelenleg ő az, aki elsőként érdeklődik az érkező vendégek felől.
És mi a tanulság? Hogy irodai kutyának lenni nem mindig egyszerű, érheti az embert meglepetés, nem csak a kutyájával, de önmagával kapcsolatban is. Éretten és felelősen kell kezelni a visszajelzéseket, őszintén kell kommunikálni az esetleges problémákról, cserébe pedig minden nap mosolyt csalnak az arcunkra ezek a cuki, szavak nélkül kommunikáló szőrgombócok.
