MIÉRT CSAK AZT VESSZÜK ÉSZRE, HA EGY FORDÍTÁS ROSSZ?

A közösségi oldalakon rendszeresen látunk vicces és képtelen fordítási hibákat. Addig ezzel nincs is gond, amíg a félrement fordítás nem okoz kárt, nem sért meg senkit. Egy szerényebb gyűjteményünk nekünk is van már ezekből a remekművekből, az alábbi gyöngyszemeket a Leiterjakab facebook oldalról hoztuk:

Nem is olyan vicces…

a rossz fordítás, ha ezzel más embereket veszélyeztetünk és/vagy komoly anyagi kárt okozunk. Tudjátok például, mi a különbség a citromnád és a citromfű között?

Egy prémium teákat forgalmazó cég megbízásából fordítottunk termékcímkéket több nyelvre. Az egyik tea fő összetevője a citromnád volt. Pár hónappal később felszólított minket a megbízónk, hogy fizessük meg a kárát, mivel állítása szerint a citromnád helyett citromfüvet fordítottunk. Erre a hibára egy termékellenőrzés során derült fény, ezért vissza kellett hívni a terméket, újra kellett címkézni a csomagolást és bírságot is kellett fizetniük.

Először persze letaglózott minket a hír, de nem is a többezer eurós kártérítés hallatán, hiszen a szakmai felelősségbiztosításunk pont ilyen helyzetben óriási segítség. Jóval inkább az viselt meg minket, hogy nem tudtuk elképzelni, vajon hogy nézhette be a fordítónk ezt a kifejezést, a lektor miért nem vette észre a tévedést és a belső minőség-ellenőrzés során hogyhogy nem dobta fel a szoftver az idegen terminust?

Mivel jól felépített, folyamatosan dokumentált fordítási folyamataink vannak, az első sokk után ellenőriztük az általunk leadott fájlt: mi citromnádat fordítottunk és ezt is adtuk le a megbízónak! Halleluja, megmenekültünk.

Mint kiderült, a megbízónk egyik munkatársa merő jószándékból átírta a citromnádat citromfűre, mert neki idegen volt a „nád”, azonban citromfű teával már sokszor találkozott.

Ebben az esetben párezer eurós kár keletkezett és talán némi arcvesztés, de szerencsére nem okoztak a hibás fordítással egészségkárosodást, illetve nem rengette meg a vállalkozás fennmaradását ez a malőr.

A felhasználók számára vicces, a vállalat számára azonban költséges és a brandre negatívan kiható fordítási hibák származhatnak abból is, ha az angolul frappáns, szójátékot tartalmazó vagy épp nagyon ütős szlogent egyszerűen lefordítják, ahelyett, hogy megkeresnék a hasonló üzenetű kifejezést az adott ország nyelvén.

Bizonyára ismerős sztori, amikor az American Airlines „Fly in Leather” felhívását – ezzel az első osztály új bőrhuzatú üléseire célozva – spanyolul „Vuela en cuero”-ra fordították. Így az első osztályt megfizetni tudó, spanyol nyelvű utasokat arra bíztatták, utazzanak pucéran. Meggondolandó.

Az Amerikai Tejszövetség (American Dairy Association) „Got Milk?” marketing kampánya is erősen félrement, amikor spanyolul annyit kérdeztek: „Tienes leche?” azaz szoptatsz? Ráadásul. Antonio Banderas youtube videójából megtanulhattuk, hogy a tejjel óvatosan kell bánni.

De ott van a Seat Ronda – kíváncsi vagyok, mennyit adtak el ebből a márkából Magyarországon? Milyen autód van? Egy Ronda. Hm…

A márkanevek is rejtegetnek meglepetést. A Colgate nem szöszölt lokalizálással, ha az amerikai piacon jó a „Cue” fantázianévre hallgató fogkrém, jó lesz ez a franciáknak is. Azonban érdemes lett volna megguglizni, hogy a „Cue” egy közismert pornómagazin neve Franciaországban.

Ha érdekel még néhány „epikus” félrement brandlokalizációs sztori, ebben a cikkben olvashatsz többek között a Coca-Cola kínai nevéről, az Electrolux porszívó szlogenjéről és az is kiderül, mi a baj a Pinto jelentésével a brazil portugálban: 20 Epic Fails in Global Branding.

De akkor mi a legjobb megoldás? Ne fordítsunk le semmit, mert félremehet? Hagyjunk mindent angolul?

Számtalan felmérés bizonyította, hogy a fogyasztók a saját anyanyelvükön vásárolnak a legszívesebben, és bár „mindenki tud angolul”, trükkösebb szlogenek üzenetei egyszerűen nem mennek át.

De tényleg, akkor mi lenne a jó megoldás?

1. Kombináljuk a humán fordítást a gépi fordítással!

   Számos fordítási hiba a gépi fordítás helytelen használatából ered. A gépi fordítás minősége egyre jobb, bizonyos helyzetekben az emberi fordítás valódi alternatívájává vált, azonban muszáj mérlegelni, mikor és mire használjuk ezt a lehetőséget. Ha az elsődleges szempont az átfutási idő, a szöveg lényegének a megértetése, ráadásul a mennyiség is számottevő, előtérbe kerülhet a gépi fordítás, megfelelő utómunkával.

   Ideális esetben a gépi fordítási folyamat során a fordítás nem csak úgy magától keletkezik, majd indul el ellenőrizetlen útjára… A gépi fordítást jól alkalmazó fordítóiroda felméri a megbízói igényeket és elvárásokat, majd megfelelő módon előkészíti az anyagokat, kiválasztja és instruálja az utószerkesztést végző nyelvészeket.

   Ha érdekel a gépi fordítás, ajánljuk figyelmedbe a nemrég készült blogbejegyzésünket: A gép forog, a fordító pihen?

   Kreatív tartalmak esetén azonban semmiképp nem javasoljuk a gépi fordítást, ahol az egyszerű, laikus fordítás is kudarchoz vezethet.

2. ¡Consistencia por favor! Azaz legyünk következetesek a terminológia-használattal

   Egy sután lefordított szakkifejezés talán nem indít el lavinát, azonban egy brandüzenettel nem kompatibilis szó- vagy szlogenhasználat, meghatározó szakkifejezések inkonzisztens alkalmazása, a jogharmonizáció figyelmen kívül hagyása már annál több fejfájást okozhat a megbízónak.

   Amikor végre elkészül a tartalom, a megbízó alig várja, hogy minél rövidebb idő alatt leszállítsuk a fordítást 1 vagy akár 25+ nyelvre. Ez az egyik legérzékenyebb pillanat, hiszen ahelyett, hogy elkezdenénk a fordítást, ellenőrizzük a forrásnyelvi tartalmak következetes terminológiahasználatát. Jellemzően több ember dolgozik a forrásanyagok előállításán. Vegyünk például egy élelmiszeripari terméket, ami lehet egy egészséges gumicukor, egy étrendkiegészítő vagy egy gluténmentes termékcsalád:

   Készül egy egzakt termékleírás, figyelve a jogi megfeleltetésre és a hozzátevők rendkívül pontos megnevezésére. A marketingesek elkészítik a termékekhez tartozó brosúrát, az online és offline marketing kampány anyagait, ehhez tartozhatnak videók, játékok, leírások egyaránt.

   Mindenki tudja, mi a cél, hiszen a vállalat profi, azonban ha nem veszik figyelembe, hogy az adott termék akár 10+ nyelven fog útra kelni és ezeket a szempontokat nem implementálják a kisérőanyagok elkészítésekor, ránk hárul a feladat és a felelősség, hogy a fordítási folyamat megkezdése előtt rögzítsük a terminológiát és elkészítsük a megbízónk bevonásával a style guide-ot. A terminológia fontosságáról és a rendelkezésünkre álló lehetőségekről az Edimart terminológiai adatbázisról szóló blogjában olvashatsz többet.

3. Indulhat a fordítás! Szakfordítás, kreatív írás, transzkreáció

   Mivel különböző típusú tartalmakról beszéltünk, különböző kvalitású szakemberekre lesz szükségünk. Egy saját példánkra támaszkodva mutatnám be röviden a csapat kiválasztását. Az egyik vezető telekommunikációs cég reklámkampányai lokalizálásán dolgoztunk, angolról német nyelvre. Feladatunk az új szolgáltatás leírásának lefordítása – itt a célközönség a viszonteladók köre. További feladat az offline plakátkampány lokalizálása – a célközönségen belül megkülönböztettek egyetemistákat és üzleti felhasználókat. Készültek a közösségi médiafelületekre szánt videók is.

   A megbízónk és az Edimart együttműködésének köszönhetően a tartalom előállításával párhuzamosan készült egy rendkívül precíz és pontos style guide, amelyben rögzítettük többek között, német nyelven milyen írásmóddal különböztetjük meg a hím- és a nőnemet, mikor tegeződünk és mikor nem, mikor részesítjük előnyben az angol kifejezéseket és mikor törekszünk kifejezetten arra, hogy német terminusokat alkalmazzunk. Frissítettük a cégspecifikus terminológiai adatbázisunkat is.

   Mivel az írásbeli szolgáltatásokon túl videók is készültek, küldtünk hangmintákat a megbízónknak, hogy időben kiválaszthassa és jóváhagyathassa a számukra legmegfelelőbb hangot.

A felsorolt folyamatokat az Edimart egyik szenior projektmenedzsere, Miskovicz Ákos tartotta egy kézben.

A fenti példából látszik, hogy bár a lokalizálandó mennyiség nem nagy, így is több szereplő összehangolt munkáját igényli: szükségünk volt a telekommunikáció világában jártas szakfordítóra és lektorra, egy terminológusra, továbbá a kreatív szövegekhez kreatív fordítóra, sőt, a későbbiekben már csak briefeket kaptunk, ezek alapján saját copywriterekkel írtuk meg a tartalmat, a videókhoz pedig kiváló hangokra és audiovizuális szakemberekre is szükségünk volt.

Ha minden részfeladatot mindenki csak a saját legjobb tudására hagyatkozva készített volna el, bizonyára kudarcba fulladt volna a projekt, hiszen nem állt volna a rendelkezésükre a szent terminológiai adatbázis, a style guide és nem lett volna alkalmuk a közös ötletelésre sem.

Ha egy vállalat nemzetközi piacra készül, a fordítással már az elején el kell kezdeni foglalkozni. Érdemes már a stratégia kialakításakor egy megfelelő nyelvi szolgáltatóval konzultálni: beszélgessünk az esetleges buktatókról, nézzük meg, hogyan lehet csökkenteni a fordítással járó kockázatot, hogyan tudjuk csökkenteni a fordítás költségét és az átfutási időt. A konzultáció során megbeszéljük, melyik munkafolyamatot érdemes házon belül tartani és mit praktikus kiadni a fordítóirodának.

Ha elolvasta ezt a cikket, biztosak vagyunk benne, hogy nagyon komolyan foglalkoztatja a nemzetközi piaci jelenlét, ezért várjuk szertettel egy online vagy személyes konzultációra.